Ma a fogász mellé voltam beosztva. Reggel egy yorkival kezdtünk, akinek elég komoly problémái voltak, pedig még csak 3 éves. Egy kis fogkőleszedés után néhány fogat meg kellett röntgenezni, aztán majd a tulajjal beszélni, hogy lehet-e fogat húzni vagy nem. Amúgy elég király, hogy külön műtő van a fogászati dolgokhoz, külön fogászati röntgennel.
Más beteg nem volt beosztva, szóval egy másik dokihoz csatlakoztam, aki egy húgykő eltávolítást csinált. Még soha nem láttam hasonlót, és a műtős megengedte, hogy bemosakodjak. Elképesztő, hogy milyen méretű kövek meg mennyi homok lehet a húgyhólyagban, és ennek ellenére semmi tünet nincs.
Dél körül már a koliban voltam, mert délután minden beteg le lett mondva. Valamit szereltek, és ehhez el kellett zárni a vizet. Vicces volt nézni, ahogy "dolgoznak". Először jött 7 férfi, és veszekedtek, hogyan lehet megoldani a problémát. Nem sokat értettem belőle, mert észtül folyt a konferencia. 20 perc után felszívódtak, aztán újra visszajöttek egy létra társaságában. Vitatkoztak még vagy 20 percet, aztán sikerült kiötölniük valami megoldást, a képen már ez a stádium látható. :)
A koliba visszaérve ledőltem picit aludni. Az előző két éjjel csak 4-5 órákat aludtam, rámfért egy délutáni pihenő. Eredetileg fel akartam kelni 2-3 óra körül, mert Noora meg a lakótársam (akinek szintén Noora a mentora) terveztek egy kiruccanást a városba, és velük akartam menni. De olyan jót aludtam, hogy csak késő délután ébredtem. Még pont időben, hogy odaérjek a salsa órára.
Pesten elkezdtem táncolni, négy alkalommal tudtam elmenni, és be kell vallanom, hogy az alaplépésen kívül - amit mér amúgy is tudtam - nem sokat tanultam. Itt Tartuban meg nem indul most kezdő tanfolyam. Beszéltem a tanárral, hogy szeretnék benézni, legalább lássam, hogy mire számíthatok, meg hátha fel tudom venni a lépést a többiekkel.
Nagyon meglepődtem, és meg is örültem, mert a tanítás angol nyelven folyt. Az óra elején elég fura lépéseket tanultunk, olyanokat, amiknek semmi közük nincs az általam ismert salsához. Aztán szépen lassan rájöttem, hogy ez nem kubai salsa, hanem new yorki. Nem igazán tetszett, de mivel nincs más tánciskola Tartuban, vagy ezt választom vagy a semmit. Egyre inkább azt gondoltam, hogy jobb lesz a semmi, mint ez. De aztán fél óra után párba álltunk, és nagyon jó figurákat tanultunk, a fiúk nagyon ügyesek, teljesen meg voltam elégedve.
A lányok picit többen vannak a tanfolyamon, mint a fiúk, és a fiúk közül páran 1-2 héten belül elutaznak haza - a táncosok többsége ugyanis szintén csak cserediák itt. Ha nem lesz elég fiú, akkor nem biztos, hogy tudok majd járni, a tanár majd a héten értesít, hogy lesz-e hely nekem is vagy nem. Remélem, hogy igen, mert már nagyon várom! :)
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.