Reggel egy gyors bevásárlást tartottam, vettem Villének egy kis desszertet, meg persze Moccának is kutyarágcsát. Hazaértem, a kutya hatalmas ugatással fogadott, de Ville még így sem ébredt fel. :) Elképesztő, hogy mennyit bír aludni.
Mikor végre felkelt, elköszöntem tőle. Megbeszéltük, hogy ha bármi gond lenne a következő szállásadómmal, akkor visszamehetek hozzá nyugodtan, és természetesen ha esetleg Magyarországon járna, akkor mindenképpen összefutunk, és naná, hogy lakhat nálam. Egyébként már estére egy új lány bejelentkezett hozzá, Oroszországból, és egy új fiú, Mexikóból. Nem unatkozik, az biztos!
Ma elég sok múzeumot sikerült megnéznem, de sok már bezárt, mióta a kis füzetkém megjelent, szóval hiába mentem oda... :) De ez is a kaland része. Megtehettem volna, hogy a neten mindent lecsekkolok előre, de akkor milyen izgalom maradt volna? :) Amúgy egyre jobban kiismerem magam a városban. Ha van egy hely, ahová el akarok jutni, akkor már általában elsőre sikerül is. Persze a térképet meg a villamosvonalakat néha lesnem kell, de már hamar megtalálok mindent rajta.
Az első múzeum nagyon tetszett, a Helsinki Egyetem kiállítása. Kis egyetem történet, kis általános mindenféle kiállítás. Fogorvoslás, kémia, diákélet. Érdemes bemenni, ha valaki arra jár.
Egy másik helyre csak véletlenül bukkantam, egy kiállítás, ami igazából kisgyerekeknek szól. Bent le kellett venni a cipőt (vagy cipővédő zacsit húzni rá), mivel sok pici gyerek még mászós. Nagyon jó ötletnek tartom. Mindenféle játékok voltak a piciknek, szinte mindent meg lehetett tapizni, mindennel lehetett játszani.
Utolsó állomásként még egy újságos múzeumba mentem. Izgalmas volt, mert egy szó sem volt angolul... :) De a kiállítás második része nagyon érdekes volt, a National Geographic újságban eddig megjelent Finnországról készült képekből volt összeállítás. Itt már szerencsére minden angolul is le volt írva, minden képhez 1-1 rövid történet volt csatolva.
Este egy új helyen aludtam, busszal mentem, és csak amikor leszálltam, akkor vettem észre, hogy nem is érvényes a bérlet, amivel utaztam. Az első 3 napon volt régiós bérletem, de a hét második felére csak Helsinki-bérletet vettem. Leszálltam, hívtam a srácot, hogy jöjjön értem a megállóba, és amíg várakoztam, olvasgattam a menetrendeket, nézegettem a térképet, és észrevettem, hogy már Espoo-ban vagyok. :) Semmi gond.
A koli, ahol a srác lakik, tulajdonképpen valami luxus hely az itthoni kolikhoz képest. Egyedül lakik a szobában, és ketten használnak egy fürdőszobát. Kb 6-8 ember használja a közös helyiségeket, tehát a tanulót meg a konyhát. Free wifi, TV, minden ami kell. :)
"Izgalmas" este volt, épp Juventus-Real meccs ment, és azt kellett néznem... Volt egy focit nézős időszakom, de már vagy 10 éve elmúlt... Hála a free wifinek meg az okostelefonomnak, el tudtam viselni a közvetítést.
Egy pici kanapén aludtam. Bár a srác felajánlotta, hogy felfúj nekem egy matracot, mondtam, hogy jó nekem a kanapé. Csak éjjel vettem észre, hogy olyan pici, hogy nem tudom kinyújtani a lábam, így akár akarok, akár nem, magzat pózban kell maradnom. :) Azért jól telt az éjszaka, nem panaszkodom.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.