Még a kompon mondta Margit, a könyvtáros, hogy ha busszal megyek, szálljak le a végállomás előtt, mert az közelebb van a kolihoz. Ki is kerestem, hogy melyik lesz jó nekem, csak a buszsofőr nem beszélt angolul, szóval eltartott egy darabig, mire megértette, hogy azt szeretném, hogy szóljon, ha odaértünk. Mivel volt wifi a buszon, írtam a finn mentoromnak, hogy mikor érkezem, és hová. Azt ígérte, hogy vár a megállóban, de persze amikor leszálltam, nem volt ott. Ráadásul a semmi közepén voltam, valami külvárosi gyárrengeteg mellett. Nem egészen voltam benne biztos, hogy a sofőr tényleg jó helyen rakott le.
Elindultam gyalog - természetesen bőröndöstül, mindenestül - abba az irányba, ami első ránézésre jónak tűnt, és megérzésem jónak bizonyult. A mentorommal közben beszéltem telefonon, ő valahol máshol várt rám, megegyeztünk, hogy a koliban találkozunk. 20 perc alatt értem oda, de egy örökkévalóságnak tűnt. Út közben elkezdett az eső is esni, elő kellett kutatnom az esernyőmet. Aztán 5 perc után elállt, amit nem igazán bántam. :)
A Betton koli előtt már várt a mentorom a kutyájával. A lány neve Noora, eredetileg finn, de már 4 éve ide jár az állatorvosira. Segített nekem bejelentkezni a koliba, meg ágyneműt szerezni. Azt sejtettem, hogy a szoba a negyediken lesz, de reméltem, hogy lesz lift. Mivel nem volt, kézben kellett felcipelni a bőröndöt, és hát be kell vallanom, nem volt könnyű. Félúton megálltam egyet szusszanni, aztán újra nekirugaszkodtam, és végre felértem.
A szoba egész kis kellemes. Közös a konyha meg a WC, zuhanyzó, 2 szoba használja. Egy szobában meg ketten vagyunk. 
Nem tudom, hogy lesz-e szobatársam, egyelőre még egyedül vagyok, a szomszédban sem lakik senki. A koli honlapján azt írja a rendszer a szobám foglaltságára, hogy 1;0, ami akár azt is jelentheti, hogy egyedül leszek - legalábbis amíg valaki más be nem jelentkezik arra a helyre. Mindenesetre a suli majd csak jövő héten kezdődik, szóval addig bármi lehet, bárki jöhet.
A szobában egyet szusszantam, aztán lementünk Noora-val, megmutatta nekem az egyetemet. A fő épület nagyon közel van, mellette van egy sportközpont. A klinika "nagyon messze" van, kb 8 percet kell sétálni.
Elmentünk egészen a klinikákig, Noora megkérdezte a recepcióst, hogy megmutathatná-e nekem a helyet. A csaj telefonálgatott, mert senki nem tudott róla, hogy megyek, aztán leszervezett nekem másnapra egy idegenvezetést.
Még sétáltam volna, de mivel elkezdett esni az eső, Noora-val inkább visszamentünk a kolihoz, aztán elbúcsúztunk. Elkezdem kipakolni, de eléggé meglepődtem, mert bár nem sok dolgot tudtam kihozni, ennek a kevésnek is alig találtam helyet. Az ablak melletti ágyat választottam, így éjjeliszekrénynek tudom majd használni az ablakpárkányt. Próbáltam a polcoknak csak felét elfoglalni, és a végére eléggé meg voltam elégedve magammal, szépen berendezkedtem.
Eredetileg azt terveztem, hogy lefekszem aludni, de aztán inkább elindultam vásárolni. A koli mellett van 2 bolt, az egyik valamiért be volt zárva, de a másikban tudtam kaját venni. Meglepően alacsonyak az árak egyébként. Nyilván minden drágább, mint otthon, de arra számítottam, hogy nem úszom meg ilyen olcsón.
Bár emilben azt írták, hogy a koliban van net, azt nem említették, hogy saját netkábel kell hozzá. Már este 7 óra volt, amikor elindultam a belvárosba. Kb 20 perc alatt találtam egy szép főteret, ott volt a tourinform is. Ugyan zárva volt, de legalább a wifit nem kapcsolták ki.
A neten találtam 2 boltot is, ahol biztos lehet kapni kábelt. Az egyik a város másik végében volt, a másik a közelben, de már zárva. Azért elmentem arrafelé, hogy lássam hol kezdem másnap a reggelt. Így értem az "igazi" belvárosba.
Eddig gyönyörű, régi, pici házak között jöttem, parkok mellett, most meg hirtelen nagy, 4-5 emeletes bevásárlóközpontok között találtam magam. A többségük 9-ig, 10-ig nyitva van, bementem nézelődni. Elég sok dologra van szükségem, mert a bőröndökbe főleg csak ruhák fértek. Tusfürdőm, fogkrémem csak 1-2 napra elég, nincs tányérom meg evőeszközöm, szóval kell keresnem valami olcsó eurós boltot vagy valami kínait.
Bár olcsó háztartási boltot nem találtam, egy Euronics még volt nyitva, tudtam venni kábelt. Szép teljesítmény este fél 9-kor még ilyen helyekre bukkanni. Végre megnyugodtam, tudok értesíteni mindenkit, hogy élek. :)
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.